Ha számlázol, akkor biztos, hogy előfordult már veled is, hogy elrontottál egy számlát. A magyar jogszabályok nem engedik a számítógéppel előállított számla utólagos módosítását. Ilyen esetben általában a sztornó számlát használjuk a javításra.
A számla lehetséges típusai
- számla
- egyszerűsített adattartalmú számla
- módosító számla
- érvénytelenítő számla (sztornó számla)
- gyűjtőszámla
- számlával egy tekintet alá eső okirat
Mi a sztornó számla?
A sztornó számla fogalma régóta szerepel a köztudatban, az ÁFA tv. és más jogszabályok azonban "érvénytelenítő számla"-ként hivatkoznak rá.
A sztornó számla célja, hogy az eredeti gazdasági eseményt teljes mértékben érvénytelenítsük. Tehát, úgy kezeljük, minthat meg se történt volna.
Leggyakoribb sztornózási okok:
- téves vevő adatok
- téves cikk
- téves dátumok
- meghiusult teljesítés (például nemfizetési miatt teljesítés sem történik).
A sztornó számla
- az eredeti számla tételeit tartalmazza negatív összegben
- hivatkozik az eredeti számla sorszámára
- a kelt dátuma az eredeti számla kiállítása napján vagy utána bármikor lehet
- teljesítés dátuma meg kell egyezzen az eredeti számla teljesítés dátumával.
Mikor kell sztornó számlát kiállítanunk?
Sztornó számlát (érvénytelenítő számlát) akkor állítunk ki, ha az eredeti gazdasági eseményt teljes mértékben érvényteleníteni szeretnénk.
Gyakorlatilag mindenféle módosítás elvégezhető vele, mert az eredeti számla érvénytelen lesz és a sztornózás után egy teljesen új számla kerül kiállításra a helyes adatokkal.
Az alábbi példában látunk egy számlát, majd annak a sztornózását.
Példa egy normál számlára
Példa egy sztornó számlára
Vannak bizonyos esetek, amikor a sztornó számla helyett módosító (helyesbítő) számlát célszerű kiállítani. Egy következő cikkünkben ezt is részletesen bemutatjuk.