A PSD2 az Európai Uniónak már az év eleje óta életbe lépett irányelve. Lényege, hogy a bankoknak biztosítaniuk kell külső partnerek számára is a hozzáférést az ügyfeleik adataihoz (persze korlátokkal). Ezt azonban még finomhangolni kell.
Mi is az a PSD2?
A PSD2-ről már írtunk korábban ebben a cikkünkben. Most legyen elég annyi, ez az az előírásrendszer, ami lehetővé teszi, hogy külső programokkal is hozzá lehessen férni bizonyos banki adatokhoz.
Ennek az az értelme, hogy megkönnyítse a vállalkozások és könyvelőik életét. A vállalkozásirányítási rendszerek terjedésével ugyanis felmerült az az igény is, hogy a könyvelési programokat is lehessen ezekhez a szoftverekhez csatlakoztatni. (Vagy alapból egy rendszerbe integrálni ezeket a funkciókat.)
Márpedig ha a könyvelés integrálódik egy vállalkozásirányítási szoftverbe, az azt is jelenti, hogy real time, azaz naprakész adatokat lehet kinyerni a rendszerből. Ez nagyban megkönnyíti a vezetői döntéshozatalt, így az igény erre a fajta integrált könyvelésre értelemszerűen egyre jobban érzékelhető.
Itt jön a képbe a PSD2 által biztosított lehetőség. Ha ugyanis a könyvelésnek naprakésznek kell lennie, ez csak akkor lehetséges, ha a banki adatokat is naprakészen lehet egyeztetni a lekönyvelt gazdasági eseményekkel. Ehhez azonban nem elég, ha a könyvelő up to date a maga munkájával - a banknak is annak kellene lennie.
Eddig ez csak módjával volt lehetséges. Elsősorban azért, mert a bankok sem mutatkoztak elég nyitottnak az adatszolgáltatásra elektronikus formában.
Ezen segít a PSD2 protokollja, amely meghatározza a kereteket, korlátokat, szabályokat is. Ezen
belül van még egy kis bibi, ami miatt a PSD2 még némi korrekcióra, finomításra szorul.
A PSD2 gyenge pontja: az API
Mint az eddig is sejthető volt, a rendszer gyenge pontja az API, azaz az a pont, ahol a vállalkozásirányítási (vagy csak simán a könyvelési) rendszerek csatlakoznak a bankok adatfeldolgozó rendszereihez. Ezen keresztül lehet hozzáférni a banki ügyfelek fizetési számla információihoz.
A PSD2 API-kra vonatkozó részletszabályainak kidolgozását az a tény is szükségessé tette, hogy az API-k üzleti szempontból lényegében stratégiai eszközzé váltak a bankok kezében. Ezért érezte úgy az EU, hogy elérkezett az idő ezen részletek kidolgozásának. Ennek érdekében az EU egy minden érintettet bevonó munkacsoportot hívott életre (API Evaluation Group néven).
A munkacsoport legfontosabb feladata az API körüli elvárások egységesítése, szabványosítása. A másik nagyon fontos szempont az ún. tartalékmechanizmus kidolgozása.
A tartalékmechanizmus lényege, hogy a banki API-k meghibásodása, vagy nem megfelelő működése esetén is fenntartható legyen az adatáramlás. Ez egyfajta garancia, ami az API szabványai közé beépül. (Egyébként a munkacsoport célja több és többféle garancia kidolgozása is.)
A munkacsoportnak 2018 júniusára kell majd a tervek szerint publikálnia munkája eredményét. Közérthetően: addigra kell meglennie az API-k szabványainak. Ezzel lehetne biztosítani, hogy a bankok fel tudjanak készülni a 2019. őszi teljes körű bevezetésre.
PSD2 és a Billcity
Természetesen a Billcity sem marad ki ebből a folyamatból. Ennek oka az a nem titkolt célunk, hogy a Billcity még több segítséget nyújtson a könyvelőknek és vállalkozóknak azáltal, hogy a vevői és szállítói számlák mellett a banki forgalom feldolgozását is teljes mértékben automatizáljuk.
Éppen ezért szükséges, hogy a Billcity-t és a bankokat is megfelelő API-k kössék össze. Már több bankkal is tárgyalunk ennek megvalósítási feltételeiről. Most persze egy kicsit várunk is, és fél szemmel a munkacsoport által publikálandó szabványt is figyeljük, hogy minden előírásnak, feltételnek megfeleljünk.
Egy biztos: ügyfeleink számíthatnak rá a továbbiakban is, hogy a Billcity-t használni kényelmes lesz, és naprakész adatokat is kinyerhetnek a szoftverből.