Az ÁFA és a kézi számla egyelőre sajnos nem igazán jó barátok. Különösen, ha a kézi számlán szereplő ÁFA értéke meghaladja azt a bizonyos 100.000 forintos határt. Merthogy a számlázó rendszerek NAV-hoz történő bekötésével egyszerűen megoldható lesz az értékhatár feletti ÁFA-tartalmú számlák bejelentése. De mi legyen a kézi számlákon szereplő brutális értékű ÁFA-val?
ÁFA és a kézi számla – a kézi számla sem lehet kivétel
Ezzel nem is vitatkozom. Ha már egyszer a 100.000 forint feletti ÁFA-tartalommal kiállított gépi számlákat muszáj lejelenteni a NAV-nak, akkor egy egységes szabályozásnak nem szabad kivételt tennie a más módon kiállított számlákkal sem. Ergo valahogyan le kell jelenteni az adóhatóságnak azon számlákat is, amelyekben szintén ekkora az ÁFA-tartalom, de kézzel állították ki.
Ez jó ötlet. A megvalósítás azonban még meglehetősen homályos.
A törvénymódosítás azonban már megvan: 2018. július 1-től ugyanúgy be kell jelenteni a számlatömbben kiszámlázott, értékhatárt meghaladó ÁFA-tartalmú számlákat is, mint az számlázó programokkal kiállítottakat.
Felmerül azonban a kérdés: jó, jó, de hogyan?
ÁFA és a kézi számla – mi van a törvényben?
Az, hogy azokat a számlákat, legyen akár kézzel, akár géppel előállított, amelyek ÁFA-tartalma meghaladja a 100.000 forintot, hetente, míg az 500.000 forintot meghaladó ÁFA-tartalmú számlákat naponta kell majd lejelenteni a NAV-nak.
Mindez online számlázó programmal automatikusan fog történni – a számla lezárást követően gyakorlatilag azonnal elindul az adatcsomag az adóhatóság felé.
De hogyan történjen a kézi számlákkal?
Jelenleg a 1765 M lapokon történik a bejelentés. Valószínűleg ezután is így lesz – csak az adatbejelentés gyakorisága fog változni. És ez számos kérdést vet fel az ÁFA és a kézi számla boldog kapcsolatában.
ÁFA és a kézi számla – ki fogja csinálni?
Talán a legnagyobb kérdés az, hogy ezt a többletfeladatot ki fogja egyáltalán ellátni. A könyvelő szakmában már most viták zajlanak arról, hogy hogyan kellene ezt kezelni. Sokan szavaznak arra, hogy úgy, mint az EKÁER-t – vagyis ehhez se legyen a könyvelőknek köze. Mások viszont tapasztalataikra hivatkozva állítják, sok ügyfelük nem ért az online programokhoz, az eBEV-hez és általában az Ügyfélkapuhoz sem, nem véletlenül kezelik már most is a könyvelők ezen ügyfelek bevallásait.
Arról nem is beszélve, hogy sok ügyfél foggal-körömmel ragaszkodik a kézi számlához: egyszerűen idegenkednek mindentől, aminek köze van a számítógéphez (különösen az építőiparban fordul ez elő) – nem véletlen, hogy minden, a könyveléshez kapcsolható online feladatot szívesen átruháznak a könyvelőkre ezek az ügyfelek. Sőt ezek azok az ügyfelek, akik előszeretettel felejtik le a vevő adószámát a nagy ÁFA-tartalmú számlákról, márpedig enélkül ki sem lehetne állítani a számlát.
ÁFA és a kézi számla – honnan jön az információ?
És akkor még ott van problémaként az a tény is, hogy néhány ügyfél nem nagyon tartja a havi leadási határidőket sem. A legtöbb könyvelő ugyanis úgy dolgozik, hogy havonta egyszer, hónap elején, egybe gyűjtve kéri ügyfeleitől a számlákat.
Ám több ügyfél is akad, akiknek még ennek a határidőnek a betartásával is gondjuk van. Hogyan lehet majd őket rábírni arra, hogy naponta adják le a számláikat, hogy időben le lehessen jelenteni a nagy ÁFA-tartalmú számlákat?
Márpedig arra uniós irányelv vonatkozik, hogy tagállami szinten nem lehet kötelezni senkit, hogy online számlázó programot használjon. Úgyhogy ezt valahogyan másképpen kell megoldani – és a megoldás a könyvelőkön és a vállalkozókon múlik majd.
Te hogyan oldod majd meg az ÁFA és a kézi számla problémáját?