Az utóbbi időben egyre többen alapítanak céget Angliában. Azért, mert lényegesen kevesebb és átláthatóbb az adminisztráció - beleértve a könyvelést is. De biztos, hogy ez így van?

A könyvelés sok vállalkozó számára egy szükséges rossz. Nem értenek hozzá, de csinálni kell, mert elő van írva a nyilvántartások vezetése. Hát megbíz ezzel egy könyvelőt. Ez azonban újabb súrlódásokhoz vezet. Mindkét fél állítja, hogy hol ez nincs meg időre, hol az – és persze ezért mindig a másik felet terheli a felelősség. Talán ez a helyzet vezetett oda, hogy ma már legendák keringenek a kezdő vállalkozók között arról, mennyire egyszerű Angliában vállalkozást alapítani – és működtetni. És a könyvelés is sokkal egyszerűbb, jobb, gyorsabb, átláthatóbb. De valóban kolbászból van arrafelé a kerítés? Elmondja Kiss-Márton Adrienn, aki irodamanager szolgáltatása keretében támogat könyvelő irodát Angliában, illetve Angliában bejegyzett cégeknek nyújt számlázási, adminisztrációs szolgáltatást – angol rendszer szerint.

Kiss-Márton Adrienn pénzügyi és HR szakember, szabadúszó vállalkozó. Szolgáltatásával segít kiépíteni egy rendszert, és összefüggésbe helyezi a vállalkozásban felgyűlt tudásanyagot. Ezen szolgáltatása nyomán talált rá 2015 év végén egy növekedő pályán levő angliai könyvelőiroda, amelynek segítségével Magyarországról online formában betekintést nyert a felhő alapú könyvelés, könyvelési rendszerek világába, s a napi közös munka során sikerült elsajátítania a rendszer működési elveit.

A könyvelés szépségei Magyarországon

Billcity (BC):

Ma már inkább az irodamanager.hu oldaladról vagy ismert, ahol operatív vállalkozást támogató online szolgáltatásoddal sok adminisztráció terhét veszed le a vállalkozók válláról, illetve a munkavallalovagyok.hu oldalról, ahol főként kismamáknak adsz tanácsokat a munkajog, a társadalombiztosítás és az adók terén. Hogy került ide a könyvelés?

Kiss-Márton Adrienn (KMA):

2001-ben léptem ki a nagybetűs életbe – frissen végzett könyvelőként, tehát a könyvelés a hivatásom. Viszont hamar meggyőződtem róla, hogy én ezt nem szeretném csinálni. Számomra, ahogy jelenlegi tevékenységeimből is látszik, szolgáltatóként támogató funkciót szeretek ellátni. Amit könyvelőként megtapasztaltam, az csak a rengeteg adminisztráció, de érdemben nem sok támogatást tudunk nyújtani a vállalkozónak, mert pl.: hónapokkal később jutnak hozzánk az anyagok, ne adj Isten bevallás előtt 2 nappal….

BC: Felhagytál a szakmával?

KMA: Nem, látod, most is a könyvelésről beszélgetünk. Pontosítok: hamar meggyőződtem róla, hogy ezt így nem szeretném csinálni.

BC: Mi volt a gond?

KMA: Az idő. Pontosabban az a legkevésbé sem hatékony mód, ahogyan dolgoztunk, és dolgozni voltunk kénytelenek. Egy nagyobb könyvelő irodában dolgoztam alkalmazottként. És én például hiába végeztem a munkámmal négy óra alatt, ott kellett ülnöm nyolc órában, mert annyi volt a munkaidő. (Ezt töltöttem ki a bérszámfejtéssel, munkaüggyel –, de ez már egy másik mese. :) ) Ennek részben munkaszervezési okai is voltak – ami lehetne az adott cég problémája is, de gyorsan rájöttem, hogy ez rendszerszintű jelenség. (Értsd: máshol is így van.) Másrészt pedig az előírások – igaz, ez addig nem tűnt fel annyira, amíg bele nem láttam a felhő alapú könyvelési rendszerekbe Angliában.

BC: Mit érzel a leginkább neuralgikus pontnak?

KMA: Azt, hogy 13 év után mikor a saját vállalkozásomat szerettem volna beindítani itthon és könyvelőt kerestem, azt éreztem, mintha megállt volna az idő – legalábbis (akkor azt gondoltam csak) a vidéki könyvelő irodákban. (Igen, jól érted, könyvelő létemre könyvelőt kerestem a KATA-s vállalkozásomnak. Miért? Mert napi szinten már nem dolgozom a könyvelésben. Szakmabeliként tisztában vagyok azzal a sok adminisztrációs kötelezettséggel, amit teljesíteni kell, és tudom, ha valamit elmulasztok, annak ára lesz. Nem mellesleg, hogy ismét az időről beszéljek, az aktuális szabályozás kikeresése nekem, aki nem ezt csinálom napi szinten, több órába telik, mint annak a szakembernek, akinek ez mindennapos tevékenység.) Azóta, hogy magyar ügyfeleim többsége a fővárosból való, látom, hogy ott sem sokkal jobb a helyzet ezen a téren. A könyvelés itt még mindig azt jelenti, hogy a vállalkozók minden hó elején jönnek a szatyorral, kiöntenek egy rakat számlát, aztán a könyvelők meg adminisztrálnak vakulásig. Mint mondtam, nekem az idő döntő fontosságú tényező. Angliában olyan a könyvelés rendszere, hogy azzal mind a vállalkozó, mind a könyvelő időt nyer. Borzasztó nehéz újra azt látni, hogy ez itthon

BC: Mi lehet a két ország könyvelése közötti eltérés oka?

KMA: Sok minden. Elsősorban maga a rendszer. És a szemlélet is. Magyarországon sok könyvelő retteg a digitalizációtól, a könyvelő robotok alkalmazásától. Úgy érzik, hogy akkor már mindenki maga könyvelhet, és nem lesz rájuk szükség. Pedig ennél nagyobbat nem is tévedhetnének. Mióta lehetőségem nyílt belelátni a kinti rendszerbe, több könyvelővel beszéltem erről itthon, de senkinek nem indította be a fantáziáját. Illetve azoknál, akik kínálnak is valami hasonló szolgáltatást, annak bizony magasabb a havi díja…. Ezt nem is igazán tudom értelmezni. A hazai rendszereket nem látom, így nem értem, miért kerül többe egy olyan szolgáltatás, amiben lényegesen kevesebb az adminisztrációs teher.

Mi fán terem a könyvelés a szigeten? – A rendszer Angliában

BC: Itt az ideje, hogy mesélj az angliai könyvelés, rendszeréről!

KMA: Nos, mikor ezt a témát felhoztam itthoni könyvelői körökben az volt a reakció, hogy ááá, ilyet itthon nem lehet, mások, sokkal szigorúbbak a szabályozások stb. Kint is vannak szabályok és ha már akkora a céged, hogy ÁFA körös vagy, akkor közel hasonló a szigor, mint itthon. De alatta (85000 GBP/megelőző 12 hó) valóban enyhébbek a keretek. Ezen kívül a hozzáállásbeli különbséget kell még megemlítenem, mert ott alapvetően sokkal nagyobb a bizalom. Kölcsönösen. Mindenki iránt. Az állam megbízik a vállalkozókban, hogy be fogják vallani és fizetni az adójukat időben. A könyvelő megbízik a vállalkozóban, hogy minden papírt, adatot időben szolgáltat a munkájához – és ezért hajlandó akár egy szalvétára írt megállapodás alapján is gazdasági eseményt könyvelni. (Erre törvényi lehetőség van!) A vállalkozó pedig megbízik a könyvelőjében, hogy rendben fogja tartani a számviteli adminisztrációját – és a pénzügyi döntéseihez adatokat is kaphat majd tőle.

BC: Mégis hogyan kell elképzelni ezt a működési rendszert?

KMA: Úgy, hogy két fontos alapelv érvényesül minden pillanatban. Az egyik a már említett bizalom. A másik pedig a gyorsaság, a naprakészség – de nem minden áron. Az egésznek az alapja a könyvelő program. A könyvelő programot jelen esetben úgy kell elképzelni, hogy egy online felületet, ahol a cég bankszámlájának pénzmozgásai automatikusan frissülnek (heti, vagy napi szinten), ahol a kimenő számlákat kiállítja a vállalkozó, és ahol a bejövő számlákat is könyveli a könyvelő. Azáltal, hogy a bankszámla pénzmozgásainak könyvelésére, a könyvelő programba történő manuális rögzítésére nem kell várni heteket, hónapokat, sem arra, hogy az ügyféltől a kivonat beérkezzen, rengeteg időt spórolhatunk meg. Többek között például azért is, mert ha látok a bankban egy olyan tételt, amelynek még nem került hozzám a bejövő számlája, rögtön tudom értesíteni a vállalkozót, hogy ezt még várom tőle.

BC: Ellenőrzöd a vállalkozót?

KMA: Bizonyos értelemben igen, de erre sok esetben nincs szükség, mert a vállalkozó automatikusan küldi a számlát. Akár telefonon keresztül is – lefényképezve. És ezt el lehet fogadni! Ennek alapján én nyugodt szívvel könyvelhetek. Amúgy az ellenőrzés kölcsönös. A könyvelő programot ugyanis nemcsak én használom, hanem a vállalkozó is. Ő is bármikor belenézhet, hogy mi újság, és így akár naprakészen információkat is nyerhet ki belőle a saját pénzügyi döntéseihez. A telefonon, fényképen küldött számlák értelme ugyanis a gyorsaság, a naprakészség lehetősége. És ez megnyugtatja a vállalkozót is, bízik bennem, mert nem kell neki még plusz 20 helyen nyilvántartania, hogy hogyan is áll a cége likviditása, milyen kintlévőségei vannak még stb.

Az interjút a jövő héten folytatjuk.